Comenius - Szentmartonszikszo

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Comenius

Pályázatok

Comenius Multilateral School Partnership
2013-2015
BUILDING WELLNESS
5B755708B12E5585


Iskolánk megnyert egy két évre szóló Comenius (iskolák közötti cserekapcsolat) pályázatot a Tempus Közalapítványtól. Hat ország: Olaszország, Horvátország, Franciaország, Dánia és Törökország egy-egy iskolájának tanulói dolgoznak együtt a szepsis diákokkal ezen a pályázaton.
A téma az egészséges test és lélek kialakítása már gyermekkortól kezdve a helyes táplálkozás és az aktív, sportos életmódra nevelés segítségével. A pályázat címe: BUILDING WELLNESS és a diákok közötti kommunikáció nyelve az angol.
A pályázat keretén belül két év alatt négy országba utaznak majd el a diákok, hogy megismerjék egymás szokásait, kultúráját, gondolkodásmódját, hogy tapasztalatot cseréljenek egymással és hogy világot lássanak.
Az első találkozó helyszíne 2013. okt. 3-10-ig az olaszországi FOLIGNO városa volt. Öt diák vett részt ezen az utazáson:Csáki Orsolya (9.A), Pohubi Áron (9.A), Tóth Boglárka (9.A), Kiss Botond (8.A) és Sóvári Attila(8.A).

 
 

A Comenius BUILDING WELLNESS pályázat keretén belül rendeztük meg gimnáziumunkban november közepén az egyébként évek óta népszerű ORSZÁGOK ÉS ÍZEK nevet viselő programunkat.
A pályázatban résztvevő hat ország konyhaművészetének remekeit készítették el diákjaink és szüleik (akiknek ezúton is köszönjük a segítséget :).
Az országok: Olaszország, Horvátország, Dánia, Törökország, Franciaország és Magyarország voltak.
Az ételekről és a hangulatról
meséljenek a képek!

2014. március 28-31-ig Comenius tanári találkozó színhelye volt a szikszói gimnázium. A cél az volt, hogy a különböző országok tanárai megismerjék egymást és felosszák maguk között a projekttel kapcsolatos feladatokat.  Olasz, dán és francia kollégák utaztak hozzánk megismerni a magyar iskolarendszert és azon belül is a mi iskolánk működését. Diákjaink bemutatták nekik iskolánkat, városunkat, az idegen nyelvi munkaközösség pedig igazi magyar vendégszeretettel készített vendégeinknek nemzeti ételeket és szervezett a környéken kirándulásokat. A szikszói polgármester a Puskás Pincében fogadta vacsorával a program résztvevőit.

 
 

Franciaország

2014. május 19-én este 20.00-kor vágtunk neki a nagyon-nagyon hosszú útnak. A célig sok helyen megálltunk, ismerkedtünk a kultúrával, a szokásokkal és csodálhattuk a gyönyörűbbnél-gyönyörűbb tájakat. Próbáltunk mindent megörökíteni bár semmilyen csúcs technológiás fényképezőgép képe nem érne fel a látvánnyal, amit mi a saját szemünkkel láttunk.
A hét folyamán a nyelvtudásunkra, a talpraesettségünkre voltunk főként utalva. Nagyon sok programon részt vettünk és sok mindent megtudtunk az ott élő emberekről, és belátást nyertünk abba ők hogyan élnek.
Én személy szerint az iskola kollégiumában laktam a hétköznapokon és így még inkább megtudtam, milyen ott tanulni, mit csinálnak a velünk egykorú tinédzserek egy másik országban. Az összes család nagyon vendégszerető volt és próbáltak velünk angolul kommunikálni, még akkor is, ha nem nagyon tudtak angolul. Ezzel a cselekvésükkel le is rombolták az első tipikus gondolatot, mi szerint a francia emberek nem vendégszeretőek, nagyon is azok!
Szerintem tökéletesen megkaptuk azt, amit a programtól vártunk. Nagyobb ismeretet az egészséges élet és táplálkozás témakörében, fejleszthettük az angoltudásunk és új emberekkel ismerkedhettünk meg.
Május 24-én indultunk haza. A hazafelé vezető úton megmártóztunk a tengerben is, illetve megnéztük Monte - Carlo-t és Monaco-t is.
Én nagyon élveztem az ott eltöltött napokat, egy örök emlék marad.

Papp Csenge 8.A

Franciaország 2014. élménybeszámoló:
Franciaországi utazásunk során nagyon sok emlékezetes élménnyel gazdagodtam. Személy szerint, a csokoládégyár volt, az egyik nagy kedvencem. Csütörtökön délelőtt látogattunk el Svájcba egy csokoládégyárba, ahol bemutatták nekünk egy varázslatos „utazás” keretében, hogyan is alakult meg a Cailler. A látogatás végén meg is lehetett kóstolni a finomabbnál, finomabb termékeiket, aminek nagyon örültünk. Mindezek után vásárolhattunk is belőle.
A következő napot az iskolában töltöttük végig, délelőtt Macarenat táncoltunk és órát látogattunk, délután pedig sütöttünk közösen tortát. A nap legjobb része az esti buli volt, ahol svédasztalos vacsora fogadta a Comenius program résztvevőit és a fogadó családok szüleit. Az előétel és a főétel nagyon finom volt, de a desszert aratta a pálmát, hisz a délután sütött tortáinkat fogyaszthattuk el és meglepő módon a hamar elkészült édességek kifejezetten finomra sikeredtek. Miután mindenki jól lakott, kezdődhetett az éneklés, ugyanis minden országnak kellett min. 1 népdalt és 1 vidámabb, ismertebb dalt énekelnie. Mindenki nagyon jól szerepelt és az előadások után még jobb lett a hangulat. Az estét közös tánccal zártuk le, ami szintén nagyon jól sikeredett.
A vasárnapi napot a fogadó családommal töltöttem, akik elvittek engem egy Cusy közelében lévő 1007m magas hegyre, ahová elég hamar felértünk. A hegy tetején egy vendéglőbe megebédeltünk, majd libegőztünk és sétáltunk. A kilátás gyönyörű volt, lehetett látni Cusy-t ahol laktam, Rumillyt ahol az iskola volt, és Annecy-t ahol a szombatot és a hétfőt töltöttük.

A Franciaországban töltött egy hét alatt sok élménnyel gazdagodtam, sok ételt kipróbáltam, beletekinthettem milyen is náluk az élet és nem bántam meg, hogy elmentem. Örökké emlékezetes marad ez az utazás számomra.
Kovács Nóra 8.A

 
 

A Comenius BUILDING WELLNESS pályázat keretén belül Törökországban töltött egy hetet iskolánk öt tehetséges diákja: Kovács Ákos 9.Ny, Bodolóczki Fruzsina Valéria 7. A, Lengyel Dorina 7.A, Vámos Marcell 7.A és Viszlai Szabolcs 7.A osztályos tanulók. Az élménybeszámolóik magukért beszélnek:
Törökország
11 csodás napot tölthettünk el Törökországban a COMENIUS PROGRAM keretében. Kis pihenőkkel együtt két nap volt az út. Odafelé megálltunk pihenni egy éjszakát egy szép szállodában a tengerparton. Szerencsére jó volt az idő, így tudtunk egy kicsit fürdeni a tengerben is. Másnap reggel ismét útra keltünk. Egy napot utaztunk, de végül odaértünk. A családok már vártak minket. Mindenki megismerkedett a befogadó családjával, aztán hazavittek mindenkit. Szerencsére egy nagyon kedves családhoz kerültem és a fiú is jól tudott angolul így könnyen szót értettünk. A keddet az iskolában töltöttük, közben megismertük a többi nemzetiségű gyereket is, akikkel sokat beszélgettünk. Szerdán ellátogattunk néhány kisseb faluba és Pamukkaleba, ahol fürödtünk is. Pamukkale egy nagyon gyönyörű hely, ahol a hegyoldalban van néhány kis meleg és hideg vizű medence, amelyekben lehetett fürdeni.
Csütörtökön ellátogattunk egy Toptepe nevű helyre. Ez a legmagasabb pontja a városnak. Nagyon szép a kilátás, főleg éjszaka. Ezután egy étterembe mentünk ahol tipikus török ételeket kóstolhattunk meg, amiket utána meg lehetett próbálni elkészíteni.
Pénteken sokat utaztunk, hogy eljussunk Szent Mária lakhelyére, ami egy magas hegyen volt. Nagyon érdekes volt, mert a nagy része sértetlenül maradt. Ezután elmentünk a tengerpartra, ahol sok időt töltöttünk el. Éppen naplementére értünk oda, így nagyon gyönyörű volt a látvány.
Szombaton egy török fürdőben voltunk. Egy teljesen egyszerű, de ugyanakkor nagyon szép fürdő volt egy medencével, amelybe termálvíz volt. Aztán vasárnap reggel elbúcsúztunk a családtól és indultunk vissza a szállodához ahol idefelé megszálltunk. Hétfőn Cemal fogadott minket Isztambulban. Elvitt két szép mecsethez, de sajnos az egyiket csak kívülről tudtuk megnézni, mert zárva volt. Ezután körbejártuk a bazár egy részét és vásároltunk is egy kicsit.
Este megint visszamentünk a szállodához aztán másnap délben indultunk haza. Számomra nagyon nagyon jó élmény volt. Sok új étellel ismerkedtem meg és sok szép dolgot láttam ez idő alatt. Remélem máskor is lesz lehetőségem eljutni Törökországba. ( Vámos Marcell)

Mesés utazás, amellyel célba vettük Törökországot

A Comenius pályázatnak köszönhetően, iskolánk néhány tanulója kijuthatott Törökországba, hogy megismerjen egy másik kultúrát és mindenekelőtt gyakorolhassa angol tudását. Utunkat kisbusszal tettük meg, ami abból a szempontból nagyszerű volt, hogy olyan gyönyörű helyeket láthattunk, amit repülőből nem sikerült volna. Szeptember 20-án délben indultunk. Átkeltünk a szerb, a bulgár majd a török határon is. Szeptember 21-én reggel megérkeztünk az Isztambultól csupán 90 km-re lévő tranzit szállásunkhoz. Itt eltöltöttünk egy kellemes napot a tengerparton aztán másnap reggel reggeli után indultunk tovább Alaşehir felé. Amikor megérkeztünk mindenkiért jött a fogadó családja. J
Másnap reggel a suliban voltunk egész nap és kicsit összeismerkedtünk a többiekkel. Már első nap nagy port kavartunk a suliban, hiszen nagyon sokan jöttek oda, hogy ismerkedjenek, vagy éppen csak úgy beszélgessenek velünk bármiről.
J Még a nap folyamán bemutatta minden csapat (olasz, francia, dán, horvát, török, magyar) azt a prezentációt, amit a tinik életéről kellett készítenünk. Szerintem a miénk egész jó lett! J Körbevezettek minket a suliban, megnézhettük a suli kollégiumát is. Miután hazamentem a lánnyal, aki fogadott, beszélgettünk nagyon sokat és megismertem a családját is. J Nagyon kedvesek voltak, volt lehetőségem megkóstolni hagyományos török ételeket, italokat. Készíthettem velük kávét és teát is.
A hét folyamán még rengetek mindent csináltunk/láttunk/kóstolhattunk, illetve nagyon sok helyen jártunk. Többek között voltunk Pamukkalenál, ahol fürödtünk a langyos vízben és megcsodálhattuk a gyönyörű kilátást. Salihliben egy termálfürdőnél, mivel ott nagyon jó hatása van a termálvíznek. Voltunk egy igazi, görögök által épített, régi fürdőkomplexum romjainál is. Voltunk Alaşehir legmagasabb pontján, a Toptepe-én, ahol fantasztikus látás fogadott minket egész Alaşehirre!
J Bár a csoporttal nappal voltunk ott, nekem volt szerencsém éjszaka is megnézni a kivilágított várost, a lánnyal, aki fogadott és a családjával.
Alaşehir környéke híres a szőlőtermesztésről és mivel az iszlám vallás tiltja, az alkohol fogyasztását, mazsolát készítenek a szőlőből. Ehhez olyan szőlőt termesztenek, aminek nincsen magja, nagy szemű és nagyon finom.
J Emellett elterjedtek Törökország nagy részén, a megfelelő éghajlati tényezők miatt, a pálmafák és a narancs/mandarin/gránátalmafák.
Szeptember 28-án délben indultunk vissza, de csak a tranzit szállásunkra, mivel még várt ránk egy út Isztambulba!
J 29-én reggel mentünk, este jöttünk és egy egész, fantasztikus napot töltöttünk Isztambulban. J Ami még jobbá tette, hogy találkozhattunk egy régi ismerősünkkel, aki nemrég járt az iskolánkban az AIESEC program keretében. Cemallal néztük meg a Kék Mecsetet, illetve egy igazán forgalmas, igazi török bazárt! Egy jó nap után elbúcsúztunk tőle is és örültünk, hogy újra találkozhattunk vele. J
Legtöbbünk (sőt mindenki) igazán otthon érezhette magát, hiszen a török barátaink mindent megtettek annak érdekébe, hogy ez sikerüljön. Sokan egy életre szóló barátságot kötöttünk rengeteg emberrel!
J Egy egész életre szóló barátságok kötődtek! J Reméljük lesz még alkalmunk arra, hogy esetleg egy másik program keretében találkozhassunk! J (Lengyel Dorina)

Comenius B.W. Turkey 2014

2014. Szeptemberében nyílt meg számomra az lehetőség, hogy a Comenius Building Wellness nevű program által Törökországba utazhassak és megismerkedhessek új emberekkel és egy teljesen különböző, új kultúrával, ami visszatekintve életem meghatározó részévé vált, hisz sokat tanulhattam a török illetve más nemzetiségű diákoktól, de elsősorban az élettől, hogy megláthattam menyire más módon élnek ott az emberek, de legbelül mégis olyanok, mint mi.
2014.szeptember 20-án indultunk el Magyarországról és másnap hajnalban már Törökországba értünk. A török- bulgár határ után egyenesen Marmara Ereğlisi felé vettük az irányt ahol a tranzit szállásunk volt. Ott egy éjszakát töltöttünk majd tovább indultunk Alaşehirbe.
Az oda vezető úton lehetőségünk nyílt megnézni Isztanbult azonban megállni nem tudtunk, mert Isztanbul így is nagyon nagy város és 3 óra alatt sikerült csak átérnünk rajta. Ezután átkeltünk a Boszporusz hídon, ami elválasztja Európát Ázsiától. A 9 órás út után este végre a hegytetőről megpillanthattuk Alaşehirt. Mivel este értünk oda a kivilágított város látványa mindannyiunkat elvarázsolt.
Nekem megadatott az a szerencse is, hogy bepillantást nyerhettem egy török kollégium mindennapjaiba és egy török családéba egyaránt. A programokat nagyon élveztem, mert a törökök nagyon vendégszeretőek voltak és mindig a kedvünkben akartak járni. A kedvenc programom Pamukkaleban volt ahol található a természet által kialakított forrásvizű medencékben fürödhettünk. Minden medencében más hőmérsékletű víz és más gyógyhatású iszap volt.
A programok során megismerhettem új, de a magyarhoz hasonló ételeket, szokásokat, és persze új embereket.
Visszafelé Isztanbulban Cemal (török egyetemista diák, aki 6 hétig tanított angol nyelvet iskolánkban) vezetésével bemehettünk az Aja Sophia-ba és a Kék mecsetbe valamit elmehettünk az isztanbuli bazárba is. Számomra ez hihetetlen dolognak tűnt, hogy Cemal-al Magyarországon találkoztunk és most ő mutatja be nekünk Isztanbul nevezetességeit.
Személyes kedvencem volt továbbá a tranzit szállásunk, ami a tengerpartra nézett, mert itt éreztem úgy hogy az 5 fős csapatunk tényleg összeszokott már és jól érezzük magunkat együtt így 5-en. Ebben a szállodában 3 éjszakát tölthettünk el összesen ( Odafelé 1, Visszafelé 2) és sokan közülünk ekkor láttak először tengerpartot.
Végül a szálláson töltött 2 éjszaka után hazaindultunk Magyaroszágra, ahová új élményekkel és tapasztalatokkal térhettem vissza. Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért, ami egy életre megmarad majd bennünk.     (Kovács Ákos)

Viszlai Szabolcs:
Végre elérkezett az a nap amit már nagyon vártam, hogy elinduljunk Törökországba.
Szeptember 20-án indultunk 12:00-kor. Másnap hajnali 3-kor végre elértük Törökország határát. Majd reggel 7 órára odaértünk a szálláshoz Marmara Eregrisiben.Ott eltöltöttünk egy napot és másnap reggel indultunk Alasehirbe. Estére oda is értünk és mindenki hazament a partnerével a családjához. Nagyon kedves fogadtatásban volt részem. Másnap az iskolába mentünk, hogy előadhassuk a bemutatónkat a tinik egészséges illetve egészségtelen életmódjukkal kapcsolatban. Ott sok kedves diákkal ismerkedtem meg, akik nagyon barátságosak voltak. Estére hazaértünk a török fiúval, majd elmentünk egy étterembe, ahol egy számomra érdekes vacsorán vettem részt.
Következő nap Pamukkaleba utaztunk ahol olyan tájat csodálhattunk meg ahol minden hónak tűnt, de közben sólerakódás volt. Volt lehetőségünk fürödni természetes kicsi tavakba. Utána estére visszamentünk Alasehirbe és mindenki ment haza a családjához.
Másnap Salihlibe voltunk ahol elkészítettünk 2 hagyományos Török ételt. Ez a nap rövidre sikerült, ezért volt időnk kipiheni magunkat. Következő nap Mária kápolnájához mentünk és utána egy gyógyfürdőbe. Miközben mentünk haza megvacsoráztunk egy étterembe. Aznap este voltam legutoljára a családnál, mert másnap reggel indultunk a szállásra ahol egy éjszakát pihentünk. Aztán visszamentünk Isztambulba várost nézni Cemallal. Meglátogattuk a Kék mecsetet és a Bazárt ahol mindent megtalálhatsz. Elbúcsúztunk Cemaltól és indultunk vissza a szállásra, egy újabb éjszakára. És végre elindultunk haza Magyarországra.
Számomra ez egy fárasztó, de felejthetetlen utazás volt.


Bodolóczki Fruzsina Valéria: Elérkezett a várva-várt nap, amikor elindultunk életem eddigi legnagyobb utazására. Reggel már nagyon izgatottan ébredtem. Ez a nap 2014. szept.r 20. volt. A szívem a torkomban dobogott, és elképzelni sem tudtam mi történik velem. Délelőtt 11 -lorr indultam el édesanyámmal és két testvéremmel a megbeszélt találkozó helyére. Útközben semmi más nem járt az eszemben, csak, hogy milyen lesz a török vendégvárás, és, hogy milyen lesz a család, akik 7 napig saját gyerekükként gondoskodnak majd rólam. Egy hosszú kb. 26 órás autóban eltöltött utazás után megérkeztünk Marmara Ereglisibe. Egyik nagy álmom vált itt valóra, életemben először láttam, és éreztem a tengert.
Egy kis pihenés után egészen naplementéig kinn voltam a tengerparton a barátaimmal. Olyan élmény volt, amit soha nem fogok elfelejteni. Másnap reggel reggeli után már indultunk is tovább Alasehirbe. Hosszú utazás várt ránk ismét. Aznap 600 km-t kellett megtennünk. Este 10 óra körül érkeztünk meg a megbeszélt találkozó helyére, a Philadelphia Hotel elé, ahol már nagyon vártak minket a családok. Én személy szerint nagyon megörültem, mert az a lány várt rám a szüleivel, akit az egyik közösségi oldalon megtaláltam. Már akkor nagyon szimpatikusnak tűntek. Aznap már semmire nem volt idő, csak arra, hogy pihenjek. Másnap reggel már Denizzel mentem az Alasehir Iskola kollégiumának étkezdéjébe 9 órára reggelizni. Reggeli után megismerkedtünk az ottani diákokkal és ez után megtartottuk a prezentációnkat az egészséges és egészségtelen tinédzserek életéről. Ezután ebédeltünk, és ebéd után az ottani diákok megmutatták nekünk a kollégiumot, és ismerkedtünk velük. Másnap reggel fél 9-re kellet mennünk ismét a kollégium elé, és ott vártuk a buszt, ami kirándulni vitt minket. Útközben nagyon szép szőlőskerteket láttunk, egyiket sikerült közelebbről is megnézni. Úti céljaink az ún. Pamukkale volt, ami a törököknél egy nagyon kellemes iszapos fürdő.
A következő napon teljesen délutánig az ismerkedésé volt a főszerep. Egy kicsit jobban meg lehetett ismerkedni a török diákokkal. Meglátogattuk a Toptepe szent templomot, ahol nagyon szép volt a kilátás. Ehhez a naphoz fűződik még egy kis falucska meglátogatása is, ahol tradicionális török ételek ízével, és egy török étel elkészítésével is megismerkedhettünk. Hazafelé menet megálltunk egy étterembe, ahol kebabot ettünk vacsorára. Ez az étel ízletes volt.
Másnap meglátogattuk Sirincet , itt megebédeltünk, és az étterem melletti múzeumot. Azután egy kis piacra mentünk el vásárolni. Ezek után elmentünk Meryem  Anat megnézni. Később elmentünk a tenger egy másik szegletébe. Sajnálatomra úszni nem lehetett, mert elég hideg volt, ezért a tengerpart melletti játszótéren töltöttünk egy kis időt. Estére nagyon fáradtan értünk haza.
A következő napon reggel indultunk egy régi török fürdő romjaihoz, ami nagyon sok érdekességgel ismertetett meg minket. Ezután elmentünk egy gyógyfürdőbe, ahol régi török hagyomány szerint a nők és a férfiak külön fürdőztek. Ezen a napon ennyi látnivaló történt.
A következő napon eljött az a nap, amikor is elindultunk vissza a Magyarországhoz vezető úton. Egész napunkat kedves ismerősünkkel Cemal Said Kardassal töltöttük, aki körbevezetett minket Isztambulon. Megmutatott nekünk két híres mecsetet, és más nevezetességeket is. Később elmentünk a híres isztambuli piacra, ahol akkora nyüzsgést láttam, amit nálunk csak nagyon ritkán.
Másnap reggel a hotelből indultunk dél környékén. Utunk Törökországból Bulgárián és Szerbián keresztül végül hazavezetett és 2014. október 1-én reggel 7 órakor véget is ért. Ez az út nekem nagyon sok pluszt adott az életemhez, felejthetetlen élményeket kaptam. Remélem az élet egyszer még ad nekem egy lehetőséget, hogy újra átéljem a török vendégszeretetet.

 
 
 

HORVÁTORSZÁG 2015. május

A Comenius programmal az osztályunkból ötünknek lehetősége volt elutazni Horvátországba ahol a 6 ország utolsó találkozója volt.
Minden nap más programokat szerveztek nekünk, amit mindenki élvezett.
Az első nap az iskola igazgatója köszöntött minket, aztán megbeszéltük a hét további eseményeit. Minden ország prezentációval készült az év témáiról. Délután az iskolához közeli hegyre biciklizhettünk fel ahol gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé.
Kedden a gyönyörű Krka nemzeti parkba mentünk túrázni ahol csodálatos vízeséseket láthattunk. Ezután megkóstolhattunk horvát nemzeti ételeket.
Harmadik nap áthajóztunk a Brac nevű szigetre komppal, ahol meglátogattunk egy olíva olaj malmot és egy híres halfeldolgozó üzemet. Utána bárányt ebédeltünk majd volt egy óra szabadidőnk, amit arra használtunk, hogy elmenjünk a tengerpartra.
Csütörtökön kulturális napon vettünk részt. St Doimus, a város védőszentjének ünnepe volt. Egy idegenvezető által megismerhettük a város nevezetességeit. A délutánt szabad programmal töltöttük, amelyet a partnereink szerveztek nekünk.
Az utolsó napunkat az iskolában töltöttük ahol különböző órákra ültünk be. Majd sajátmagunk készíthettünk el egy horvát nemzeti ételt (Vis flat cake).A helyi újságban is megjelent rólunk egy cikk. Délután pedig egy búcsú bulit szerveztek a programban résztvevő diákoknak és tanároknak. Barbecueval és zenével készültek, amikor mindenki elköszönhetett egymástól.
Hazafelé Opátiában töltöttünk egy kis időt. Gyönyörű volt a tenger és a táj.Nagyon jól éreztük magunkat ez alatt az egy hét alatt.
Nyíri László, Sóvári Attila, Tóth Laura, Szokó Inez, Lengyel Gréta - 9.Ny

 
 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz