Történet - Szentmartonszikszo

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Történet

Oktatás
Az abaúji kisváros iskolája.

Az OM 029374 számú Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző Iskola ésÁltalános Iskola
Abaúj egyik kisvárosában, Szikszón működik. Többcélú intézmény. A jelenlegi összetett forma másfél évtizede kezdett kialakulni.
A fenntartó, Szikszó Város Önkormányzata 1995-ben az oktatási intézmények összevonásával (Szepsi Csombor Márton Gimnázium és Szakképző, Móricz Zsigmond Általános Iskola) teremtette meg a mai iskolaszerkezet kiépítésének lehetőséget. 2001-ben a Nevelési Tanácsadóval bővülve, több célú, közös igazgatású intézmény lett az iskola. 2007 nyarán a az alapfokú művészeti iskola és a könyvtár is az intézmény része lett.

A város oktatási koncepciójában a környék igényeit kielégítő, megbízható, jó színvonalú tudást adó, a város gyermekeinek helyben tanulási lehetőségét biztosító iskola igényét fogalmazza meg.


Az iskolázás története a városban.

Az első szikszói iskola megnyitása a reformáció megjelenésének időszakára tehető.

Első oktatóiként 1526-tól György baccalaureus, majd Batizi András, 1538-tól Benczédi Székely István,1540-től pedig Dévai Bíró Mátyás említhető. Székely István távozása után a tanítást segédlelkészek végezték, a mester (professzor) irányítása mellett Az iskola kezdettől fogva középiskola jelleggel bírt, a sárospataki anyaiskola partikulája volt. Szikszó nagyon jó kapcsolatokat ápolt a Debreceni Kollégiummal, onnan hívták a rektorokat is, ami sok bonyodalmat okozott, ugyanis a város Patak egyházkörzetébe tartozott. Ez egyben azt is jelentette, hogy Szikszón nem a pataki, hanem a debreceni tanrendet követték.

A XIX. században eldöntetlen volt, hogy milyen iskolája legyen Szikszónak. Sokáig algimnáziumként működött, de mivel a további működtetéshez bizonyos előírásoknak meg kellett volna felelni, 1870-ben végleg elemi iskolává minősítik vissza. Ekkoriban a református egyház mellet a másik három egyház is (a görög és római katolikus, valamint a zsidó egyházközség) elemi iskolát működtet. 1928-ban nyílik ismét középiskola Szikszón, amelyik a két világháború közt működik. 1949-ben megépül az általános iskola új épülete. A tízéves évfordulón Móricz Zsigmond nevét veszik fel, ebből az alkalomból az iskola épülete előtt felavatják az író mellszobrát.
Szikszó 1964-ben kap újra gimnáziumot, amelyik 1969-ben, amikor függetlenné válik az általános iskolától, Szepsi Csombor Márton nevét veszi fel. 1995-ben a fenntartó Szikszó Város Önkormányzata összevonja a két irányítása alá tartozó oktatási intézményt. 1993-ban indult meg a hagyományos négyosztályos képzés mellett kísérleti jelleggel, minisztériumi engedéllyel, a tiszaújvárosi tanterv adaptálásával a hatosztályos képzési forma. Azóta az intézmény a változó oktatási feltételek miatt minden alkalommal önállóan dolgozta ki programját ( NAT, kerettanterv, pedagógiai program, helyi tanterv stb.) A szakképzés gyors- és gépírás oktatásával indult, majd a kor követelményeinek megfelelően, a technikai háttér megteremtésével váltás következett be az oktatott szakmákban. Az érettségi utáni szakképző évfolyamokon középfokú szakképzés folyik.


 
Névadónk
 
.

Előnevének tanúsága szerint Csombor Márton az abaúji Szepsiben született 1595-ben. Apja bizonyára polgárember volt. Az ifjú "Márton deák" 1607-ben a késmárki skólába ment, majd szülőfalujában tanult. Első utazására - Erdélybe - ekkor történet sor. Bárhová is került azonban, Szepsiről sohasem feledkezett meg. Erdélyből hazatérve Göncön fejezte be hazai tanulmányait. A gönci egy év elteltével az alsóbb osztályok skólamestere lett, illetve a közeli Telkibányán tanítóskodott. Közben pénzt gyűjti tervezett utazásához.
1616 májusától 1618 augusztusáig, "a harmincéves háború küszöbén, hadak és világnézeti harcok között" járta be Szepsi Csombor Márton a változatos Európát.

"Gyermekségemtől fogván kiváltképpen való indulatimtól hajtottam én az idegen helyeknek látására" - kezdi híres útirajzát, az Europica varietast. Csombor Márton és társa, Szikszai Bálint már egy előre kidolgozott nyugat-európai körutazás, pontosabban tanulmányút tervével indult el Magyarországról. A "nagy utazás" befejeztével értette meg, hogy képességei alapján a kiteljesedő protestáns művelődési program harcosa lehet. 1620 tavaszán készül el és jelenik meg az Europica varietas, a híres útirajza, melynek egyes fejezeteit kassai polgároknak, illetve környékbeli nemeseknek ajánlotta, de alapvetően diákjai számára írta. Miután 1620 tavaszán elbocsátják kassai rektori állásából, Bedegi Nyáry István szolgálatába lép Varannón. Bedegi Nyáry Ferkót oktatta "a jó erkölcsökrül írt tudományra", és megírta az Udvari scholát, amely a nemes ifjak erkölcsi, viselkedésbeli, illemtani pallérozását szolgálta . Új könyvének nemhogy a fogadtatását, de a megjelenését sem érhette meg. A Felvidéken dühöngő pestisjárvány végzett vele a "keserves siralommal teljes ezerhatszázhuszonkettedik esztendőben". Mindössze huszonhat éves volt.
Rövid élete alatt is maradandó értékeket teremtett.

Valamennyien Szepsi Csombor Márton szellemében igyekszünk tanítványainkat nevelni:

"Mindezeket pedig más végre nem kívántam, hanem csak hogy az én tövises és kősziklás Ithacámnak, az sok hadak és háborúságok miatt pusztaságba került hazámnak, Magyarországnak ... hasznára, javára és tisztességére fordítanám".
Szepsi Csombor e mondata az intézmény jelmondata is. Szeretnénk, ha minden pedagógus és minden tanuló számára követendő példa lenne rövid életének sok-sok értéke.


Az iskola pedagógiai hitvallása.

"Az ember ... nem fejlődhetik eszes, bölcs, tisztességes és jámbor lénnyé, csak ha a bölcsesség és jámborság oltóágaival előzőleg beoltottuk"

Ez a Comenius bölcsesség szerepel pedagógiai programunk címlapján hitvallásként. Névadónknak és az általános iskola összevonás előtti névadójának, Móricz Zsigmondnak példája alapján az alábbi nevelési elveket valljuk:
- Az elmélet gyakorlatra váltása, a cselekvés lehetőségeinek kutatása, amely a szűkebb környezetnek,
Abaújnak hasznára lehet.
- Erkölcsi tartás. Az ember tisztelete, az emberi méltóság tiszteletben tartása.
- Az európai kultúra megismerése, ugyanakkor a hazához, szűkebb pátriájához való kötődés.
- Reális önértékelés.
- Nyitottság minden új befogadására, ugyanakkor a hagyományok őrzése.
- Az anyanyelv szeretete, de idegen nyelvek elsajátítása is, hogy kommunikációképes legyen a jövő
nemzedéke.
- Olyan ismeretek, készségek elsajátítása, amelyekkel a szűkebb és tágabb környezetben is lehet boldogulni.
- A tehetség felkarolása, nehogy elkallódjon.

 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz